Pegazus könnye
" Mert ott rejlik az Áldozat
Igaz hű Társad szívében,
Észre sem veszed,
S
Ő már szívét feláldozva
Életét adta érted."
" Könnyeden játszó kis Unikornis vagyok. Olyan szabad és ártatlan. Egyszerre tiszta és bájos. Törékeny lény vagyok. Ha akarom, Pegazussá válok, néhány percre, néhány órára, hogy új Csodát írhassak patámmal az álmos Óceán fölé. Fehéren áttetsző szárnyaimmal repülök, repülök a messzi Álmok felé, szállok a Nap ragyogóan éltető fényébe. Álmot keresek, s Álmot hozok. Csillagok közt gyémántot keresek, s ha tehetem, azt is elhozom. Lehozom, ide, a Földre. Hogy beragyogja a világot. S éjjeli Nap legyen halvány fényű, sápadt csillagok közt.
Tudom, reggelre kelve ismét Unikornis leszek. De nem bánom. Pegazus mivoltom hátrahagyva, Unikornisként folytatom a Csodát. Tovább írom az Álmokat, hogy új hajnalra ébredve egy kicsit újra Pegazus lehessek. Rövid idő csupán a szárnyalásé, de a végtelen Tenger attól még enyém marad. Megállíthatatlanul vágtatok előre, én, az Álomszívű Unikornis, előre az örök Óceánba. S Csodás Álmokat hozok. Mert én egy Álomhozó Unikornis vagyok".
Athalie
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése