Bárányka
Könyve
Athalie
Feledett
Bárányka
Többé nem
hívhatsz így
Többé nem
leszek már Bárányka.
Nem ébred fel
a Nap többé értünk már.
Többé nem,
hidd ezt el nekem.
Többé nem,
nem hívhatsz így, „Bárányka”.
Többé nem
leszek már neked Bárányka.
Nem énekelnek
a madarak sem.
Elfelejtett
dallam, tovatűnt ének.
Elveszett egy
világ, elhagyott egy Élet.
Többé nem
leszek Bárányka.
Többé nem.
Hidd el ezt nekem, kérlek.
De ha nem,
talán így is jó nekem.
S ne nézz rám
így, ily kérlelően. Ne gyengítsd el gyermeki lelkemnek tett ígéretem, kérlek.
Erős leszek,
s nem hagyom a kéretlen könnyeket.
Arcom
rezzenéstelen, s néma,
Akár a fény,
mi szemeimben ezután csak megtörve ragyog.
Bárányka
elment, s tudom, te siratod még, de én már feledem.
Hiányzik- e
nekem? – kérdezed, hallom, ha ki sem mondod szavaid.
Hisz ott
rejlenek szíved fájó dobbanásaiban, lelked lüktető, tovavágtató, de visszatérő
fájdalmában, dobban, csak dobban, egyre lüktetve dobban szívedben a visszhang.
De én csak
súgva kérdezem tőled, félve, csak halkan kérdem én: - „Miért”?
De ne felelj,
kérlek, ne szólj semmit. Talán, jobb, ha én nem tudom, mi a válasz.
Többé nem
leszek Bárányka.
Többé nem
hívhatsz így.
Többé nem.
Hidd el ezt nekem, kérlek.
De ha nem,
talán így is jó nekem.
S, hogy
Bárányka elment.
Amanda Millin
Gárdony,
2012.
 |
| Honey Flower |
