2012. április 27., péntek

Bárányka


Kisbárány


Bárányka Könyve

Athalie
  
Feledett Bárányka

Többé nem hívhatsz így
Többé nem leszek már Bárányka.
Nem ébred fel a Nap többé értünk már.
Többé nem, hidd ezt el nekem.

Többé nem, nem hívhatsz így, „Bárányka”.
Többé nem leszek már neked Bárányka.
Nem énekelnek a madarak sem.
Elfelejtett dallam, tovatűnt ének.
Elveszett egy világ, elhagyott egy Élet.

Többé nem leszek Bárányka.
Többé nem. Hidd el ezt nekem, kérlek.
De ha nem, talán így is jó nekem.
S ne nézz rám így, ily kérlelően. Ne gyengítsd el gyermeki lelkemnek tett ígéretem, kérlek.
Erős leszek, s nem hagyom a kéretlen könnyeket.
Arcom rezzenéstelen, s néma,
Akár a fény, mi szemeimben ezután csak megtörve ragyog.

Bárányka elment, s tudom, te siratod még, de én már feledem.
Hiányzik- e nekem? – kérdezed, hallom, ha ki sem mondod szavaid.
Hisz ott rejlenek szíved fájó dobbanásaiban, lelked lüktető, tovavágtató, de visszatérő fájdalmában, dobban, csak dobban, egyre lüktetve dobban szívedben a visszhang.
De én csak súgva kérdezem tőled, félve, csak halkan kérdem én: - „Miért”?
De ne felelj, kérlek, ne szólj semmit. Talán, jobb, ha én nem tudom, mi a válasz.

Többé nem leszek Bárányka.
Többé nem hívhatsz így.
Többé nem. Hidd el ezt nekem, kérlek.
De ha nem, talán így is jó nekem.

S, hogy Bárányka elment.
                Amanda Millin
                                             
                                            Gárdony, 2012. 
Honey Flower

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése